Neves lakosok

Siklóssy Gyula szemész orvos

1839-1901

Siklóssy Gyula, (Perneszi) hírneves szemorvos, egyetemi magántanár, szül. 1839 máj. 19-én Pernesz-Osztopán. Orvosi oklevelét a bécsi egyetemen szerezte 1864-ben; ezután három évig a híres Arlt tanár segédjeként Bécsben tartózkodott. 1867-ben Pestre hívták a szemészeti osztály orvosának, a hol később az osztály főorvosa és 1868-ban a szemészeti műtéttanból egyetemi magántanár lett. Somogy vármegyének tiszteletbeli főorvosa volt. Meghalt 1901. június 18-án Budapesten.Számos szemészeti dolgozatai közül nevezetesebbek: Helmholtz: A szem dioptriájában foglalt képletek levezetése és könnyű műszerekkel való kidolgozása. (Orvosi Hetilap 1871). - Járványos köt. hártyalob (u. o. 1873). - Mindkét felső szemhéj kiszegélye, szarucsap a balszemen (Szemészet, 1868.) ,

Vizeki Tallián Andor

1853-1935

Született Somogy megyében, Ecsény községben 1853-ban. Régi magyar nemesi család sarja, édesapja Tallián Pál földbirtokos, édesanyja névadi Bottka Hermin.Gimnáziumi tanulmányait Budapesten és Sopronban, jogi tanulmányait Pécsett végezte.Első felesége, bocsári Svastics Ella korán meghalt. Másodszor várbogyai alsógelléri és laki  Závodi Irmát vette feleségül, aki szintén korán elhalálozott, így nem is maradt egyenes ági leszármazottja.Tallián Andor, osztopáni lakosként és birtokosként egyaránt nagyon sokat tett a falu felvirágoztatásáért. Fő életcélként tűzte ki a szegénység elleni harcot, és a falu kulturális felemelkedését.Egyik legnagyobb öröksége a falu számára a kastély.A halála 1935. május 8-én fél 9 órakor, az osztopáni kastélyában következett be.

Lakos Rudolf  vízimolnár

Osztopán, Nyugati temető

1890-ben Zalakaroson született. Bárdudvarnokról került Osztopánba. Édesapja molnár volt, így a családi hagyományt folytatva Lakos Rudolf is a molnárszakmát tanulta ki. 1919-ben még édesapja működtette Vizeki Tallián Andor  malmát. Ezt a malmot később lebontották, és az új malmot Korber Miklós Viszakon építette fel, amelyet a Lakos család üzemeltetett tovább. A fiú minden fortélyt eltanult apjától, sőt a vízimalom működését vízhiány esetén is megoldotta: fatüzelésű géppel hajtotta a kereket. Megyeszerte elismert molnár lett, kiváló minőségű lisztet adott az embereknek. Zárkózott, szűkszavú ember volt Osztopán utolsó vízimolnára. 1968-ban hunyt el, a Nyugati temetőben helyezték örök nyugalomba.

Sass József  parasztköltő

Osztopán, Keleti temető

1901. március 1-jén született a nemesvidi Eblokpusztán. Cseléd szülők hetedik gyermekeként látta meg a napvilágot. Az 1920-as években kezdett el írogatni. Verseit a paraszti élet ihlette. Gyakran felkérésre is írt aktuális eseményekről szellemes verseket. 1968-ban Osztopánban hunyt el, az osztopáni Keleti temetőben helyezték örök nyugalomba.

"Ne rettegjen senki Tőle Sírfelirat lesz belőle A fejfába vagy a kőbe Osztopáni temetőbe. Isten ujja integető, Gyere haza vén magvető. Pihenj meg a föld kebelén, Por támad majd tested helyén. Mely e magot eltakarja Hogy kikeljen, úgy akarja. Bokrosuljon, szárba szökjön, Termést adjon mindörökkön. Kevesek a földgöröngyök Porhadáshoz cihelődök."

Dr. Terkovics Lajos orvos

Osztopán, Nyugati temető

1902-ben született Öreglakon. Zsellér családból származott. Elemi iskolai tanulmányai után orvosi egyetemet végzett. Az 1930-as években kezdte az orvosi működését Somogyváron. Egy ideig Erdélyben Torda vármegyében praktizált. 1938-ban költözött Osztopánba, ahol magánorvosként gyógyított. 1940-ben pályázat útján Muraszemenyén körorvosként gyógyított. A II. világháború alatt katonaorvos. Utolsó állomáshelye Sopron volt, ahonnan gyalog ment Zalaszántóra, majd lakhelyére. 1952 és 1962 között először az OTI-nál, majd az SZTKnál dolgozott. 1962-ben ment nyugdíjba, ezt követően 1987-ig mint magánorvos praktizált. Az emberek a szegények orvosának hívták. Folyamatos szakmai konzultánsa volt a Kaposvári Megyei Kórház Belgyógyászati Osztályának. Kiváló diagnosztikai képességekkel rendelkezett. Sass József parasztköltő több verse foglalkozott a körorvossal mint köztiszteletben álló falusi emberrel. 1987-ben hunyt el.

Kis-Bori János (Nagy Jani) nótaszerző

(leghíresebb nótája a "Beszegődtem Tarnócára bojtárnak").

Osztopán, Nyugati temető.

Az emlékmű állapota: A síremléket Vizeki Tallián Andor állíttatta

Muraközy Pál  plébános

1840. január 25.-1892.február 25. Osztopán, Nyugati temető.

"itt nyugszik a jó pásztor"